Egészségére válik a nevetés, a humor és a játékosság

A nevetésnek és a játékosságnak számos előnyös hatása van a testi és lelki egészségre. A nevetés egy sor egészséges változást okoz testünkben és lelkünkben egyaránt:

• feldobja a hangulatot
• csökkenti a stressz hormonok szintjét
• javítja az agy oxigén ellátottságát
• fájdalomcsillapító hatású
• csökkenti a vérnyomást
• erősíti az immunrendszert
• szívvédő hatása van
• segít a test ellazulásában

A nevetés mentális előnyei a kedvező fizikális hatásokból következnek. Ha a testünk ellazult és energiával telt, akkor könnyebb a gondolkodás és tisztábban fogalmazunk. Mindez segíti érzelmeink kontrollálását, mások iránti pozitív megnyilvánulásunkat, és a konfliktusok feloldását.
A nevetés és a megfelelő humorérzék a depresszió és a szorongás hatásos ellenszere lehet, mivel:

• Endorfinokat szabadít fel. A nevetés hatására az agyunkban felszabaduló hatásos kémiai anyagok, az ún. endorfinok javítják a hangulatot, segítenek a búskomorság és a negatív gondolatok legyőzésében.
• Perspektívákat nyit meg. Egy kicsivel humorosabb, játékosabb oldalról szemlélve a problémák zöme mindjárt nem is olyan sötét, mint amilyennek eredetileg látszott.
• Összehoz másokkal. Mentális egészségünk nagymértékben függ emberi kapcsolataink minőségétől. A nevetés pedig összehozza az embereket.

A nevetés, a humor és a játékosság erős gyógyszer a test és a lélek számára. Segít abban, hogy kiegyensúlyozottak, energikusak, örömteliek és egészségesek legyünk. Nevessünk minél többet az egészségünk érdekében!

Tudta-e, hogy a mérgelődés C-vitamint fogyaszt?

Amerikai tudósok kimutatták, hogy 15 percnyi bosszankodással akár 350 mg C-vitamint is képes elhasználni a szervezetünk, ami kb. 4 narancs vitamin tartalmának felel meg. Ez az egyik magyarázata annak, hogy azok az emberek, akik tartós stressznek vannak kitéve, könnyebben esnek hurutos megbetegedések áldozatául.

Tudta-e, hogy a rendszeres mozgás javítja a stressz-tűrőképességet?

Sportolás során ugyanis stressz-hormonokat –adrenalint, és noradrenalint- bont le a szervezetünk, ezáltal javult a fizikai teljesítőképesség és a stresszel szemben is ellenállóbbakká válunk. A szakemberek szerint ehhez már heti egy alkalommal végzett 40 perces tréning is elegendő. Legjobb a gyaloglás, vagy könnyű futás, az úszás, illetve a kerékpározás. Az edzőtermi torna, vagy súlyzós tréning is hasznos lehet, csak az a fontos, hogy a választott sporttevékenység ne járjon együtt teljesítménykényszerrel.

Alfától – Omegáig …

Az emberi szervezet számára létfontosságú, telítetlen zsírsavak csoportjába tartozó Omega-3 zsírsavakat a testünk nem képes előállítani, csak táplálékkal tudjuk bejuttatni. Az Omega-3 zsírsavak legfőbb tulajdonsága, hogy lekötik az ún. szabad gyököket, így azok nem tudják károsítani a sejteket. A szabad gyökök ugyanis rendkívül agresszív „kártevők”, melyek komoly pusztítást okozhatnak a sejtjeinken. Számos ismert betegség – pl. szürke hályog, érelmeszesedés, rák – előidézői lehetnek. A védekezés ellenük szinte lehetetlen, hiszen ezek olyan molekulák, melyek nap, mint nap bekerülnek a szervezetünkbe a táplálék útján, illetve a környezetünkből. Emellett bizonyos anyagcsere-folyamatok során is létrejöhetnek.

Erre csörög a dió…

A gyógyszerek és táplálék-kiegészítők engedélyezését felügyelő amerikai egészségügyi hatóság (FDA) megállapítása szerint: a dió egészséges!
Napjainkig számos klinikai vizsgálat támasztotta alá a dió-fogyasztás előnyös szív-és érrendszeri hatásait. Az eredmények késztették az FDA-t hivatalos állásfoglalásuk megtételére, mely szerint napi kb. 50 gramm dió elfogyasztása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Természetesen ez a hatás telített zsírsavakban és koleszterinben (vagyis állati eredetű zsírokban) szegény, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozási szokások mellett érvényesülhet.
50 gramm dió biztosítja a felnőtt ember napi szükségletét ún. Omega-3 zsírsavakból. A megfelelő mennyiségű diót is tartalmazó, kiegyensúlyozott táplálkozás persze nem jelent garantált védelmet a szabad gyökökkel szemben, mégis sokat számít egészségünk megőrzése szempontjából. A sejtvédő hatáson túl, a diófélék fontos vitaminokat és ásványi anyagokat is biztosítanak a szervezet számára.

Mélyebb alvás, jobb memória

Aki jól alszik, annak jobban megy a tanultak bevésése a memóriába - és fordítva. Vagyis: a pihentető alvás jó hatással van a szellemi teljesítményre. Az alváshiányhoz viszont gyakran társul az emlékezőképesség csökkenése. Ez az összefüggés egyértelmű magyarázatot ad az idős embereknél olyan gyakori memóriazavarokra. Idősebb korban ugyanis az alvásfázisok közül a mélyalvás ideje csökken egyre inkább, vagyis az alvásnak pont az a szakasza, melynek során a friss információ rögzül az emlékezetbe.

Nehezebben gyógyulnak a sebek, ha sokat veszekszünk!

Senkinek nem kell, mégis mindenkinek van stressz az életében, és annak ellenére, hogy van pozitív oldala is, mindenkiben inkább a rossz képe él. Talán nem véletlenül, hiszen köztudott, hogy milyen romboló erőket képes mozgósítani. Már az olyan mindennapos terhek is károsíthatják az egészséget, mint a házastársak közti veszekedés. Egy amerikai tanulmány eredményei alapján igazolódott, hogy a partnerrel való viszály olyan mértékben képes az immunrendszer működését gátolni, hogy ennek következtében lassulhat például a sebgyógyulás folyamata. A beválasztott 42 házaspárnál a vizsgálat előtt okozott felületes bőrsérülés gyógyulása jelentősen lassúbbnak bizonyult a „problémás” pároknál, mint a harmonikus kapcsolatban élőknél. Ez azzal magyarázható, hogy a viszálykodó kísérleti alanyoknál a bőrsérülés környezetében a citokin-termelés csökkent. A citokinek pedig a kórokozókkal szembeni védekezésben játszanak nagyon fontos szerepet.

Egészségesebb a zavaros

Lengyel kutatók rámutattak, hogy a természetesen zavaros küllemű, rostos almalé fogyasztása az egészségünk szempontjából sokkal előnyösebb, mint a teljesen átlátszó, szűrt nedűé. A vizsgálatban különböző almafajtákból készítettek rostos, illetve szűrt leveket. A szűrt változatban, almafajtától függően, akár 48%-kal alacsonyabbnak találták a polifenol tartalmat. A polifenolok segítenek a szabadgyökök ártalmatlanná tételében. Szabadgyököknek nevezzük azokat az agresszív molekularészecskéket, melyek károsítják az emberi szöveteket, és különböző betegségek, pl. rák, vagy érelmeszesedés kialakulásának kedveznek. A kutatók ezért azt tanácsolják, hogy az egészségünk védelme érdekében inkább a rostos almaleveket fogyasszuk. Vagyis: ne a külcsínre adjunk, hanem a belbecsre!

Ha jól eszel – jól leszel!

Minél több zöldséget és gyümölcsöt iktatunk be étrendünkbe, annál egészségesebbek leszünk. A kutatók legalább napi 5 adag fogyasztását javasolják, mert igazolódott, hogy azoknál az embereknél, akik rendszeresen, nagyobb mennyiségű gyümölcsöt és zöldségfélét esznek, csökken a rák, cukorbaj, zsíranyagcsere-zavarok, valamint a szív és érrendszerei betegségek kialakulásának veszélye. Ez a védő hatás a zöldségekben és gyümölcsökben gazdagon megtalálható, ún. másodlagos növényi anyagoknak köszönhető, melyek többféle módon képesek hatékonyan közreműködni egészségünk megőrzésében. Ahhoz, hogy ezt a hatást minél jobban ki tudjuk használni, nagyon fontos, hogy naponta legalább 5 adagot fogyasszunk el a védelmünket szolgáló anyagok gazdag forrásából. A mennyiség mellett figyeljünk a változatosságra is, hiszen az egyes fajtákban más és más hatékony anyag található. Minél többféle másodlagos növényi anyagot viszünk be a szervezetünkbe, annál jobb lesz a védőhatás. 5 adag naponta – talán kissé bonyolultnak tűnik, de egyáltalán nem az! Felnőtteknél ez összesen 600g zöldséget és gyümölcsöt jelent naponta, ideális esetben 3 adag zöldségre, és 2 adag gyümölcsre elosztva. Vagyis: a lényeg, hogy a napi mennyiség, a 600g meglegyen, nem feltétlenül kell ezt ötszöri étkezésre porcióznunk. Praktikus mérőeszközként szolgálhat 1 adag megítélésére saját kezünk: 5 adag = 5 teli marék. Így tudjuk kimérni legegyszerűbben az optimális napi zöldség és gyümölcs szükségletünket.

Tényleg jobban hízlal a vaj, mint a margarin?

A margarin feltalálása III. Napóleon uralkodásához fűződik, aki egy francia kémikust bízott meg azzal a feladattal, hogy hadserege számára olcsó vaj-pótlékot találjon fel. Az első margarin még marhafaggyúból készült, ma már azonban főként növényi olajokból állítják elő, ezért koleszterinmentes. A margarin emellett vizet, esetleg sovány tejet, emulgeátort, vitaminokat, ízesítőket és színezéket tartalmaz. Zsírtartalma 80%, víztartalma pedig 18% körüli. A vajat tejből és tejszínből állítják elő, így az a margarinnál valamivel több, 82% zsírt, és kicsivel kevesebb, 16% vizet tartalmaz. Az a széles körben elterjedt hiedelem, mely szerint a margarin zsírszegényebb, mint a vaj, ezek szerint tehát nem állja meg a helyét. A mindössze 2%-os különbség a kétféle „kenőanyag” zsírtartalmában, nem játszik döntő szerepet abban, hogy hízunk-e tőle vagy sem. Egy a lényeg: akármilyen zsiradékot is kenünk mindennapi kenyerünkre, csak mértékkel tegyünk belőle!

Fültisztítás? Csak mértékkel!

A fülünket ugyanolyan alaposan kell tisztítanunk, mint az orrunkat? Igen is, meg nem is! A váladéktól eldugult orr persze kellemetlen, és ezért mindenképpen alapos tisztítást igényel. De mi a helyzet a fülünkben lévő váladékkal? Az előbbivel ellentétben, ez már nem is olyan „haszontalan”, hiszen segít a baktériumok és más kórokozók elleni védekezésben. A sárgás színű fülzsír –orvosi nevén cerumen- a külső hallójárat izzadság és faggyúmirigyeinek váladékából, hámsejtekből és a kívülről bejutott szennyeződésből áll. Speciális enzimeket, például lizozimet tartalmaz, melyek képesek a baktériumok külső rétegét, az ún. sejtfalat elpusztítatni, ezáltal megsemmisítik magát a kórokozót. Nem kell tehát túlzásba vinni a fülpucolást! A hallójáratnak egyébként is öntisztító mechanizmusa van. Ezért az egészséges füleknél elég, ha csupán a fülkagylót tisztítjuk meg puha kendővel, vagy vattapálcikával. Semmiképpen ne tuszkoljuk befelé a cerument, mert a beszáradt faggyú eltömítheti a hallójáratot, és ezzel károsíthatja a hallásunkat!

Csoko-csoko, csokoládé…

Száz meg száz formában kínálja magát az üzletek polcain a csoki – a kakaóvaj, tej és cukor ínycsiklandóan finom keveréke. Sokak számára igazi lelki vigasz, jutalom, vagy örömforrás. Lehet-e egészséges, ami ennyire finom? A csokoládé az emberi szervezet számára hasznos alkotóelemek valóságos koktélja. A 19. században a kakaóból készült termékeket még a patikákban árusították.
A kakaóbabban található anyagok – mint például a koffein, anamid és a polifenol – ugyanis serkentő, hangulatjavító, továbbá enyhe vérnyomáscsökkentő hatásúak, és csökkentik a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát is. Ahhoz persze, hogy ezek az anyagok valóban hatásos koncentrációt érjenek el a szervezetünkben, összesen 20 kg csokoládét kellene megennünk egyszerre. Ekkora mennyiség elfogyasztása pedig már valószínűleg inkább nyomasztólag hatna a kedélyállapotunkra!

A természet csodaszere: zöldtea

Zöld vagy fekete – egy és ugyanazon növényről, a tea cserjéről származnak az ízletes tealevelek. A különbség csupán az eltérő konzerválási módszerből adódik. Egy ún. fermentálási eljárás hatására az eredetileg zöld színű levelek sötétre színeződnek. Ettől lesz a tea „fekete”. A levelek erős gőzölésével, és ezt követő azonnali szárításával viszont ez az elszíneződés nem következik be, így a „zöld” tealevél hosszan megőrzi eredeti színét.
A zöld tea egészségre gyakorolt kedvező hatásait már hosszú ideje kutatják a tudósok. Közismert például, hogy magas fluorid tartalma miatt pozitívan befolyásolja a csontsűrűséget. A benne lévő cserzőanyagok nyugtatják a gyomor-bélrendszert, antibakteriális hatásánál fogva gátolja a fogszuvasodást, és vérnyomás-szabályozó hatása is van. A számos fontos vitamin és ásványi anyag mellett a zöld tea 130 különböző fontos összetevőt tartalmaz, köztük flavonoidokat is. Ezek védik meg a növényt a káros környezeti hatásoktól, az emberi szervezetben pedig több anyagcsere folyamatban játszanak fontos szerepet. Antioxidáns hatásuknak köszönhetően védenek a daganatos betegségek kialakulása ellen, erősítik az immunrendszert, csökkentik a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Ausztrál táplálkozástudományi szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a zöld tea éveken át tartó rendszeres fogyasztása védő hatású a petefészek rákos megbetegedésével szemben.

A kései vacsora tényleg hízlal?

A 21. század életstílus eredményeként a napi meleg étkezés egyre inkább vacsoraidőre tevődik át. A késő esti jóllakottsághoz azonban gyakran társul bűntudatérzés: sokan gondolják, hogy a lefekvés előtti kiadós lakoma kiváltképpen (test)súlyos következményekkel járhat. Így van ez valóban? Vizsgálatok kimutatták, hogy a testsúly változására nem annyira az étkezés időpontja, mint inkább a nap folyamán összesen magunkhoz vett, valamint a mozgással felhasznált kalóriamennyiség aránya van hatással. Nem kell félniük tehát az elhízástól csupán amiatt, hogy munkahelyi elfoglaltságuk, vagy egyéb feladataik miatt napi főétkezésüket kénytelenek az esti órákra időzíteni.

Hideg, mint a béka lába, még nyáron is?

Mi emberek melegvérűek vagyunk, ezért a testhőmérsékletünk meglehetősen állandó. Erről a szervezet bonyolult hőszabályozó központja gondoskodik, a bőrben illetve a testen belül lévő „hőmérői” felől érkező folyamatos visszajelzések alapján. Hidegben a hőérzékelők jelet küldenek a központba, mely nyomban utasítást ad a végtagoknak a vérkeringés csökkentésére. Erre azért van szükség, hogy a létfontosságú szervekben, a szívben, az agyban, a tüdőkben és a vesékben megfelelő mennyiségű vér tudjon áramolni. Hideg kezek, hideg lábak – minden 5. nő szenved a tünetektől. A probléma hátterében leggyakrabban keringési zavar, vagy alacsony vérnyomás áll. További lehetséges okok között tartunk számon egyes alapbetegségeket, mint pl. a szívelégtelenség, cukorbetegség, vagy a pajzsmirigy elégtelen működése. Különösebb külső ok nélkül állandóan hideg végtagok esetén feltétlenül tisztázni kell a panaszok mögött rejlő betegséget!

Gyógyteázzon okosan

A teát különböző szárított, aprított gyógynövényekből, forró víz hozzáadásával készítjük. A gyógyhatás szempontjából fontos anyagok a forró víz hatására oldódnak ki a felhasznált növényi részekből. A gyógyteák többségét forrón fogyasztjuk, de vannak kivételek is. Így például a mályvagyökér teát hideg vízzel öntjük le, és gyakori kevergetés mellett 1-2 órán át áztatjuk. Fogyasztás előtt kissé meglangyosítjuk. A növény nyákszerű alkotóelmei különösen alkalmasak a fájós, gyulladt garatnyálkahártya megnyugtatására. A hólyaghurut kezelésére használt medveszőlőlevél tea szintén hidegvízzel készül. A medveszőlőlevél ugyanis jelentős mennyiségű cserzőanyagot tartalmaz, mely meleg vízben kioldódna, és így – különösen érzékeny gyomrú páciensek esetén – gyomorpanaszokat okozna. A hideg vízben áztatott, leszűrt teát fogyasztás előtt fel kell főzni azért, hogy a baktériumok elpusztuljanak. Az enciángyökér teát forrásban lévő vízzel leöntjük, majd 5-10 percig állni hagyjuk. De készíthetjük a teát úgy is, hogy hideg vízben való áztatás után felforraljuk. Étvágyjavító hatása miatt étkezések előtt fél órával igyunk meg egy csésze hideg, vagy langyos teát. A köhögés elleni teákat fogyasztás előtt mindig édesítsük cukorral. A cukormolekulák egy komplex gyorsító mechanizmus útján segítik a sűrű nyák feloldását, ezáltal könnyítik a köpetürítést.

„Szőrös” vitaminbomba – a kivi

Bár borostás külseje nem teszi különösebben vonzóvá, a tengerentúlról származó kivi az elmúlt 30 év során mégis meghódította a vén Európát. Ez rendjén is van így, hiszen sokat tesz az egészségünkért ez a kis barna szőrmók. Egyetlen nagyobbacska példányának elfogyasztásával egész napi C-vitamin szükségletünket tudjuk fedezni. Ráadásul ásványi anyagforrásként is jeleskedik, hiszen gazdagon tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot, és a vérképzéshez nélkülözhetetlen vasat.
További előnye a viszonylag magas ballasztanyag-tartalom, mely fokozza a belek motilitását, ezáltal csökkenti a rosszindulatú béldaganatok kialakulásának veszélyét. A sárga húsú kivi édesebb ízű, mint zöld rokona, emellett alacsonyabb a savtartalma. Ballasztanyagokban valamivel szegényebb, viszont több C-vitamin van benne, mely antioxidáns hatásának köszönhetően sejtvédő, és a fertőzések megelőzésében is segít.

Fejtorna – idősebbek se hagyják abba

Ha sikerül az alábbi néhány apró változtatást beépítenünk a mindennapjainkba, máris sokat tettünk szellemi fittségünk megőrzése, illetve fokozása érdekében:

• Mozgás és friss levegő
A rendszeres, heti néhány alkalommal megtett séta, kocogás, vagy könnyű futás csökkenti a stressz-hormonok szintjét és javítja az agyi vérkeringést.
Az agy két féltekéjének összehangolását kereszt-, és oldalirányú mozgásgyakorlatokkal fokozhatjuk, ennek hatására pedig nő a koncentrációs készség.

• Alvás
Esténként próbáljon meg egy kicsivel hamarabb ágyba bújni! Már 1 órával hosszabb alvás akár 25%-kal javíthatja a figyelmet és a kreativitást.

• „Agytáp” és folyadék
A folsavat és szelént tartalmazó multivitamin-ásványi anyag kombinációkat rendszeresen fogyasztó idősebb emberek sokkal jobb eredményeket érnek el új dolgok megtanulása terén. A megfelelő, legalább napi 2 liter mennyiségű folyadékbevitelnek is fontos szerepe van, hiszen ez elősegíti az agy oxigén-és tápanyagellátását.

• Aktivitás és beszéd
A gondolkodás karbantartásában segítenek az állandó kihívások: fedezzünk fel újabb útvonalakat a megszokott bevásárlóközpontunkhoz, tanuljuk meg kívülről a bevásárló listát. Keressünk kreatív hobbit magunknak, és beszélgessünk rendszeresen másokkal, hogy frissen tartsuk a szellemi képességeinket. Ha pedig nincs kihez, az sem baj, ha csak úgy magunkban beszélünk! Ez nem bolondság, erősíti az emlékezőképességet.

Jobb annak, aki nem „nyakaskodik”!

Kemény nyak – emelkedő nyomás? A nyaki izomzat feszülése hatással lehet az érrendszerre. Brit tudósok –kutatásaik alapján- arra a véleményre jutottak, hogy a nyakizmok az agynak egy olyan területével állnak összeköttetésben, mely a vérnyomás szabályozásáért felelős. Ilyen módon, a nyaki izomzat felől érkező rendellenes jelzések –mint például az izomfeszülés- a vérnyomás emelkedéséhez vezethetnek. Ez a megállapítás magyarázatot adhat a nyakcsigolya sérülései után kialakuló vérnyomás-problémákra is.

Miért hízunk, ha sok a stressz?

A stresszes helyzetekben elfogyasztott kalóriadús ételek gyorsabban okoznak súlygyarapodást, mint ha ugyanezekkel nyugodt életkörülmények között táplálkozunk. Egy nemzetközi kutatócsoport fedezte fel a stressz és az elhízás közötti összefüggés hátterét. Ebben feltehetőleg egy bizonyos fehérje, az ún. „Y neuropeptid” játssza a kulcsszerepet, mely stressz-helyzetekben az idegrendszerben fokozott mennyiségben termelődik. Ez a fehérje azután a zsírsejtek bizonyos receptoraihoz kötődik, és felgyorsítja azok növekedését, illetve szaporodását. A munkacsoport szerint, ha sikerülne valamilyen hatóanyaggal ezeket a receptorokat blokkolni, akkor lehetővé válna a stressz egyik súlyos és veszélyes következményét, az elhízást megakadályozni.

Macskagyökér: az „alvás be” gomb kapcsolója

Régóta ismert a macskagyökér (Valeriana) nevű gyógynövény pozitív hatása az alvászavarokra. Arra azonban, hogy miként alakul ki ez az áldásos hatás, csak a közelmúltban sikerült egy újonnan kifejlesztett alvás-elemző módszer segítéségével rávilágítani. A Németországban folytatott vizsgálatban 36 el-és átalvási problémáktól szenvedő páciens ún. mélyalvás idejét elemezték. Az eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a macskagyökér-kivonattal kezelt páciensek hosszabb időt töltöttek mélyalvásban, mint akik kezelésben nem részesültek. Ennek oka az, hogy a macskagyökérben találhatók bizonyos komponensek (lignánok), melyek az agy A1 receptoraihoz kötődnek, ezek pedig lényegében az „alvás be” kapcsológombnak felelnek meg.